Románok Budán és Pesten

A XIX. századi román értelmiségiek, politikusok, kereskedők a magyar főváros képét meghatározó épülete mellett életük is megelevenedik Berényi Mária Mesélő házak - Románok Budán és Pesten című, román-angol-magyar nyelvű képes albumában, amelyet hétfőn mutatnak be a Budapesti Történeti Múzeumban.

Berényi Mária röviden úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy épület- és élettörténeteket írt meg a 106 archív és most készült fotóval - Martin Emilia, Szél Zsolt és saját képeivel - illusztrált színes albumban, amelyet a Budapesti Románok Kulturális Társasága és a Magyarországi Románok Kutatóintézete adott ki. A kötet megjelenésének ötlete Ireny Comaroschi budapesti román nagykövettől származik, aki fővédnökséget vállalt a kiadás fölött és ő írta az album előszavát is - jegyezte meg a szerző.

Berényi Mária történész, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója több éves munkájának eredménye a kötet, amelyben elsősorban a románok XIX. századi pesti, budai életére koncentrált. A könyv megjelenését megelőzte egy filmsorozat a román nemzetiségi adásokban a Magyar Televízióban Mesélő házak címmel, ő írta a forgatókönyvét és a művet bemutatták az egyik nemzetiségi filmfesztiválon is - tette hozzá.

A történelmi Magyarország etnikailag Európa legtarkább népességű országa volt, ez a sokszínűség jellemezte Pestet és Budát, majd az egyesített fővárost, Budapestet. A magyarok mellett kulturális-vallási közösséget alkottak itt a németek, a szerbek, a szlovákok, a görögök és a románok. A görög és a görög műveltségű macedoromán kereskedők a XVIII. században érkeztek nagy számban Magyarországra, legtöbben a dél-albániai Moschopolisból, a mai Voskopojä-ből és ők szállították uszályaikkal Pestre a délvidéki gabonát, de bőrrel, vászonnal, ezüsttel, arannyal is kereskedtek - tekintett vissza a múltra a történész.

A pesti belvárosban, a mai Vörösmarty tér keleti házsorának tulajdonosai az 1840-es években már kizárólag a pesti románok voltak. A 2-es számú sarokház Mocsonyi Sándor magyarországi román politikus és zeneszerző palotája volt. A Mocsonyiak gyakran rendeztek matinékat és zenei esteket. Liszt Ferenc is gyakran vendégeskedett a palotában.

A Pesti Barnabás és a Galamb utca sarkán álló épület - most a 100 éves étterem háza - a Grabovszky családé volt és híres román irodalmi szalon működött benne. Ebben a házban lakott az erdélyi és a magyarországi Román Ortodox Egyház későbbi érseke, Atanasaiu Saguna, a háztulajdonos, Grabovszky Athanáz unokaöccse gimnáziumi és jogi tanulmányai idején.

A Nyári Pál utca 4-ben működött a Iosif Vulcan alapította Familia szerkesztősége. Ez a folyóirat közölte először a románok legnagyobb költőjének, Mihai Eminescunak egyik versét. A fiatal szerző az eredeti vezetéknevét, az Eminovicit Vulcan tanácsára ekkor cserélte Eminescura.

A XIX. századi Budapest egyik legtekintélyesebb családja volt Lyka Demeter famíliája, Lyka macedoromán családból választott magának feleséget is, Gozsdu Juliannát. A Pesten élő román családok a görögökkel együtt a Petőfi téren építettek maguknak görög katolikus templomot is, amelyet 1801-ben szenteltek föl.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) harmadik legnagyobb adományozója Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor után Todoreszku Gyula több európai nyelven beszélő jogász volt, aki értékes könyvgyűjteményét a tárolásra szolgáló bútorokkal együtt az OSZK-nak ajándékozta.

A Józsefvárosban, a Mária utca 10-ben lakott Victor Babes, a bakteriológia kiemelkedő nemzetközi képviselője, aki Bécsben született, orvosi tanulmányait Budapesten kezdte, később német és francia egyetemeken képezte tovább magát. 1886-ban visszatért Budapestre és megírta magyarul a Bakteriológia rövid tankönyvét, amely akkor szinte egyedülálló volt a világon. Felesége magyar volt, Torma Jozefa, az ismert régész és jogászprofesszor, Torma Károly lánya - sorolt példákat a ház- és élettörténetekből Berényi Mária.